Óvodai ünnepek

Célunk, hogy nagy hangsúlyt fektessünk a gyerekek sokszínű és mégis ismétlődő napi és heti tevékenységeire, az egyéni képességek figyelembevételével. Az évszakokhoz és a keresztény ünnepkörhöz csoportosított tevékenységekkel próbáljuk élményszerűbbé tenni a gyermekek óvodás éveit, havi ritmusokban megélve.

Születésnap (születésnapok figyelembe vételével)

A gyermek születésnapja után abban az adott hónapban mindig azonos napon pl.: csütörtökön igyekszünk megtartani, a nyári gyermekeket az óvodai év első felében ünnepeljük meg.

Ez a nap egy különleges nap. Megfelelő ritmusban a héten egy álladó nap van kijelölve. Csak az otthon megtartott születésnap után ünnepeljük az óvodában a gyermeket. Az óvónők minden kisgyermeknek készítenek egy ajándékot, mely életkoronként változó. A gyermekek egy kis rajzzal kedveskednek csoport társuknak. Délben mesélünk egy kis történetet az ő születéséről és eddigi életképeiről (melyet a szülő leír előzőleg). Formája: egyéni, de a csoport jelen van

Betakarítás ünnepe (szeptember) – hálaérzés

Évszakasztalunkon a folyamatosan érő gyümölcsök, zöldségek pompáznak, amelyeket megkóstolunk, elfogyasztunk.

A nyáron learatott gabonakalászokat kicsépeljük, kis zsákokba gyűjtjük a búzaszemeket, az ocsút visszaadjuk a természetnek. A búzaszárat eltesszük az adventi jászolhoz. Kézi malomban megőröljük a gabonánkat, s e lisztből sütjük az aratási cipónkat.

Formája: Családokkal közös ünnep – bőség asztal

Mihály-időszak (október) – erőpróba

Ebben az időszakban megjelenő mérleg az egyensúlykeresés jelképe: a fizikai erő és az emberi lélek finomságai között, az értelem és a szív „sugalmai” között, a külső világ erői és a bensőnk morális értékrendje között.

A gyerekek bátorságpróbán vesznek részt játékos formában.

Formája: sárkányeregetés, szabadban (Vízmű dombnál).

Márton-időszak (november) – testvéries megosztozás

A felezés, a másik javára való lemondás gesztusát hangsúlyozzuk tettekkel ebben az időszakban.

Elkezdődik a befelé fordulás ideje: lámpásokkal, mécsesekkel is világítunk, ez a fény jelképezi az emberi lény legbensőbb magját. 

A közösen sütött Márton-cipónkat megosztjuk egymással.  Törpevárat építünk a gyerekekkel, a törpék kincsét keressük.

Formája: Családokkal közös ünnep.

Szent Miklós és Advent (december)– a születés előhírnöke 

Szent Miklós:  Mesét és közös ajándékot hoz egy zsákban az egész csoportnak. Az zsákban található aszalt gyümölcsök, magok együttes elfogyasztása a közösségi érzést erősíti. Szent Miklós aranykönyvéből bíztató és előremutató dolgokat olvasunk fel a gyermekeknek.

Advent:  (december) – befelé fordulás, önvizsgálat, a várakozás időszaka. Kivárni dolgokat vagy képesnek lenni a várakozásra, gyakran nehezünkre esik. A várakozás megtanít minket az idővel való bánásmódra. Kívánságaink, terveink megvalósítása időt, kitartást igényel, a türelmetlenséget le kell győzni. A gyerekek átélik a kivárást, ehhez hozzásegíti őket a dramatikus játék. Az évszakasztalon négy lépcsőben jelenik meg az adventet jelképező kép: kőzet, növény, állatvilág és karácsonykor a megszületett gyermek. 

Ezen időszakban Adventi gyertyagyújtás és éneklés reggelente a szülőkkel együtt valósul meg, ajánlott legalább egyszer részt venni ezen a szülőknek. 

December utolsó óvodai adventi napját a spiráljárással zárjuk, ahol a gyermekekkel közösen énekeljük az eddig megismert dalainkat. Kap mindenki egy almába belehelyezett gyertyát, amit meg fog gyújtani a spirál közepén található főgyertyáról és ezután elindul kifelé, majd elhelyezi egy csillagon. Ezt a napot az ünnepi ebéd, mese és a jelképes ajándékok átadása zárja.  Ezzel is megsegítjük őket, hogy lelkiekben előkészíthetik szívüket a karácsony várakozására. A belső nyugalmat és a csendet, amely a lelki béke alapfeltétele, tudatosan próbáljuk az adventi időszakban megteremteni.

Formája: csoportos előkészület- adventi koszorúkészítés az iskolában megrendezésre kerülő adventi kertben, adventi spirál

Vízkereszt, Három királyok időszaka (január) – nemesítjük a lelkünket

Pozitív emberi tulajdonságokat erősítünk a gyermekekben: jólelkűség, empátia, segítőkészség, lemondás. A gyerekekkel szerepjáték során elevenítjük fel a három király történetét.

Évszakasztalunkon gyapjúbábok által tesszük a gyerekek elé a történés képeit.

Formája: csoportos

Farsang (február) – vidámság, öröm, az átváltozás megélése

Egy konkrét téma köré szervezzük a farsangi mulatságunkat. A helyszínt, a díszletet, az egyszerű öltözéket folyamatosan készítjük együtt a gyerekekkel, szülőkkel.

Ezen a vidám napon batyus lakomát tartunk. A nap ékessége a farsangi fánk közös elfogyasztása, és törekszünk az élő zene megteremtésére a mulatság napján (pl.: citera, hegedű).

Formája: csoportos, tetszés szerint

Húsvét (március-április) – újjáéledés

Az ünnep tartalma ebben az életkorban még nem felfogható a gyermek számára. Ezért szimbólumokkal, természetben végzett tevékenységekkel jelképezzük. Például: A húsvéti búzamagot elvetjük a gyerekekkel. A húsvéti búzafű egy tojással szép dísze lesz az otthoni asztalnak.

A tojás adja a remény magvát egy új élethez. A mag csíráztatása az új élet kezdetét szimbolizálja. Zöldségmagokat, palántákat, virágokat vetünk az óvoda kertjében a gyerekekkel.

Formája: kerti munka, kifújt tojások díszítése

Mennybemenetel (május) – átváltozás, szárnyalás

Hasonlóan a Húsvéthoz, szintén csak jelképeket használunk ebben az időszakban. Pillangó, eső, felhő, szél, szivárvány jelennek meg a tevékenységi formáinkban, meséink, dalaink, verseink tartalmában.

Az átváltozás jelentőségét szimbolizálja az ünnep napjának reggelén megjelenő arany szín az évszakasztalon. Az udvaron virágmagokat még ebben az időszakban is ültethetünk. Rendszeresen gondozzuk a kertünket, és gyönyörködünk munkánk eredményében.

Formája: tetszés szerint, csoportos

Pünkösd (május )- közösséghez tartozás érzése

Ebben az ünnepkörben azokat az érzéseket erősítjük leginkább a gyermekekben melyek a csoport közösséggé formálódását segítik. Szimbólumként megjelenik a fehér galamb, a piros szín. Tevékenységeink témája, tartalma a madarak.

Formája: csoportos

Nagyok búcsúztatása

A tanév utolsó hétének egyik napján szépen feldíszített óvoda várja a búcsúzó gyermekeket és családtagjaikat, ebben a folyamatban segítenek a nem iskolába készülő gyermekek és szüleik. Az ünnepen a „csemetemunkák” átadása, mese és az énekek után a családok egy virágkapun hagyják el a csoportszobát, majd az ünnep végén állófogadással megvendégeljük a családokat.

Formája: szülőkkel, gyerekekkel együtt, csoportos.

János-időszak (június) – kifelé fordulás, kifelé áradás

Ebben az időszakban igyekszünk minél több időt a szabadban tölteni a gyerekekkel. Megéljük a négy elem minőségét:

– a tüzet: érzékeljük a nap melegét,

– a vizet: locsolunk, pancsolunk,

– a földet: homokozunk, sarazunk,

– a levegőt: labdázunk, buborékot fújunk, figyeljük a bogarak, pillangók röptét, színességét.

Formája: nagy vigasság keretében tánc, bábozás, tűzugrás, piknik szülőkkel, gyerekekkel együtt, kint a természetben.